Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5072 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 5071-5072
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató:

1996. június folyamán

A moldvai csángók erdélyi iskolákban történő tanítása 1990-ben indult be. Megfelelő felkészülés nélkül indult ez a képzés, írja készülő tanulmányában Pálffy M. Zoltán, aki ebből egy részletet közölt. A beilleszkedési nehézségeket nem mérték fel előre. Összesen 155 csángó tanításáról van szó, közülük 148-an a székelyföldi iskolákban tanul. Szükség lett volna külön nevelőszemélyzetre a csángó kisdiákok részére, de erre nem került sor. A végzősök helyzete nehéz: otthon nem taníthatnak magyarul, ezt a lészpedi Fehér Katalin sorsa bizonyítja. A tanulmány szerzője borúlátó képet fest és azt érzékelteti, hogy nem gondolták át alaposan, mi lesz a végzett csángó fiatalokkal. /Szövetség (Az RMDSZ lapja, Kolozsvár), június./

1996. november folyamán

Bossányi Katalin, a Népszabadság munkatársa interjút készített Komlós Attilával, abból az alkalomból, hogy felfüggesztették a budapesti Reformátusok Lapja főszerkesztői állásából. Bossányi nem maradt meg a kötelező pártatlanságnál, hanem kérdéseivel előre ítélkezett, például kijelentette, hogy Tőkés László püspök állást foglal a magyar belpolitika kérdéseiben is. "Nem kellene kissé visszafogottabbnak lennie?" Komlós Attila válasza óvatos: "Felvetése érthető. De minden kisebbségben élő közösség - és vezetői - reakcióit nagy toleranciával kell megítélni." "...látni kell: minden kétségbeesett felszólamlásuk a párbeszédkeresés és az együttműködés érdekében történik. Ezekben a figyelmeztető, segélykérő hangokban időnként persze akadnak túlzások. Ez nyilván nem előrevivő." /Mozgó Világ, nov./

0. január 15.

Tőkés: az RMDSZ-re is ki kell terjednie a megtisztulásnak
Az európai parlamenti képviselő pénteken Nagyváradon beszélt erről. Tőkés László úgy vélte, a tavalyi év végén az utca népe okkal mondott ítéletet a teljes romániai politikai elit fölött, mert „a politikai osztály megbukott a rendszerváltás vizsgáján”, és az elmúlt 26 év romániai változásai olyanok voltak, mint a romániai autópálya-építés: „alig fogtak bele, hosszú idő alatt, sok pénzért szinte semmit nem sikerült megvalósítani”.
Tőkés szerint hiába tesz úgy az RMDSZ, mintha kivételt képezne, mert „a posztkommunista pártok minden bűnét magán viseli”. Példaként a szövetség Bihar megyei szervezetét hozta fel, melynek három meghatározó személyisége, Kiss Sándor elnök, Szabó Ödön ügyvezető elnök és Biró Rozália szenátor is „roskadoznak a korrupció vádja alatt”. Úgy vélte: ha elmarad a megtisztulás, a magyar választók számának további apadására kell számítani a 2016-os önkormányzati, majd parlamenti választásokon.
Tőkés László ismét kezdeményezte az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek egyeztető fórumának összehívását és az autonómiakoncepciók összehangolását, hogy ezeket az erdélyi magyarság képviselői egy román-magyar kerekasztal-beszélgetés során egységesen tudják képviselni a román társadalom felé. Az EP-képviselő azt is sérelmezte, hogy az RMDSZ egyedül rendelkezik azon támogatás fölött, amelyet a román költségvetésből az erdélyi magyarságnak utalnak ki, és az összeget szerinte átláthatatlan módon klientúra építésére használja.
A sajtótájékoztató után az MTI kérdésére válaszolva Tőkés László elmondta: helyesli az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csütörtöki javaslatát, hogy egy választási párt keretében egyesítsék erőiket az erdélyi magyar politikai szervezetek. „Ez az a kérdés, amiben kötelező megegyezni” – tette hozzá Tőkés László, aki szerint Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízottnak az autonómiakoncepciók összehangolásában tett erőfeszítései is ebbe az irányba mutatnak.
MTI. Székelyhon.ro

0. augusztus 22.

Néptánctalálkozó a XII. Érsemjéni Falunapon
Bihar megye – A XII. Érsemjéni Napokon szombat délután néptánctalákozót tartottak, melyen három csoport vett részt. A népkertben tartott ünnepségen már délután is sokan voltak, estére még többen összegyűltek.
A idei semjéni napok programja szombat reggel focimérkőzésekkel kezdődött. A sportcsarnokban hat helyi csapat vett részt a kispályás bajnokságon, az első helyet a Sasok szerezték meg, megelőzve az Old Boys és a Haladás gárdáját. A jutalmakat a csapatkapitányok a délutáni néptánctalálkozó előtt vehették át. A helyi Ezüstperje néptánccsoport idén novemberben lesz hat éves, és mióta megalakult, minden falunapon tartanak néptánctalálkozót. Így történt ez most is, három csoport lépett fel: természetesen az Ezüstperje, a szomszédból érkezett érmihályfalvi Nyíló Akác, illetve a Semjénben most először vendégeskedett Holtmaros csoport.
Magyarországi fellépések után
A csoportok tudásának megbecsülését jellemzi, hogy mindhárman magyarországi fellépésekenvoltak az előző napokban a nemzeti ünnep alkalmából, a holtmarosiak Soltról érkeztek Semjénbe, a Nyíló Akác két napos körúton volt Makón, Hajdúnánáson és Nyírbátorban, az Ezüstperje pedig Nyírábrányban lépett fel. A népkertbeni színpadon a holtmarosiak madarasi, gerendkeresztúri és szsászcsávási cigánytáncot, a Nyíló Akác mezőségi és küküllőmenti táncot adott elő, a szintén érmihályfalvi Csűri Katalin erdélyi népdalokat énekelt. Az Ezüstperje füzesi és szatmári táncok mellett kalotaszegit is táncolt, bemutatva azt a nemrég elkészült viseletet, melyet az önkormányzat támogatásával készítetthettek el nemrégiben.
A néptáncosoknál is Nyár van
A néptáncosok után a saját tehetségüket megmutatóké lett a színpad, ugyanis karaoke következett. A gyerek, fiatal és felnőtt vállalkozók repertoárja a Bódi Guszti–féle stílustól a Tankcsapdáig terjed. Volt, aki egészen ügyesen boldogult a lehetőséggel, de olyan is, akit sem a szöveg, sem a zene nem befolyásolt produkciója előadásában. A fellépők sorát az érmihályfalvi Street Dancers breaktánc csoport bemutatója színezte, sőt, pár tagja a karaokéba is beszállt. Talán tőlük kaptak kedvet, de utánuk a holtmarosi néptánccsoport öt hölgytagjai is megmutatta, hogy nem csak a népdalokkal boldogulnak, de a Neoton együttes Nyár van című számával is, nagy ovációt kiváltva a közönségből. Mire az Insect együttes koncertjére sor került, már igen szépen benépesedett a Népkert, ahol sok árus, és vidámpark is várta a szórakozni vágyókat. Az óriási fák alatt aztán hajnalig volt zsivaj, tartott a diszkó. erdon.ro

1990. január 28.

Marosvásárhelyen nagy izgalmat váltott ki a Bolyai Farkas Középiskola magyar tannyelvű líceummá történő visszaállítása. A Nemzeti Megmentési Front Maros Megyei Tanácsa jan. 18-i ülésén elhatározta, hogy a marosvásárhelyi Papiu Ilirian Líceumot román, a Bolyai Farkas Líceumot magyar tannyelvűnek nyilvánítja. Az említett osztályok és tanárok átköltöztetésére a tanév végén kerül sor. Weszely Tibor a Nemzeti Megmentési Front Marosvásárhely Tanácsa Végrehajtó Bizottságának alelnöke, a tanügyi bizottság elnöke emlékeztetett: a nagy hagyományú, négyszáz évig magyar nyelvű középiskola, a Bolyai Farkas Líceum 1960-ban elvesztette magyar jellegét. Felső utasításra a Bolyaiból osztályokat vittek át a román Papiu Ilirianba és a Bolyaiba román osztályokat indítottak. A közös tevékenységek lassan egynyelvűek lettek, minden gyűlést, közös foglalkozást románul kellett tartani, el kellett távolítani a magyar feliratokat. A közös iskola az asszimiláció rejtett formája. Most jelent meg a Közoktatási Minisztérium január 26-i közleménye, mely szerint "A nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásának jelenlegi szervezeti struktúrája az egész 1989/1990-es tanévre változatlan marad" /Béres Katalin: Helyzetjelentés utóirattal.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

1990. február 1.

Kolozsváron csomagolópapírnak használnak az egyik áruházban református, katolikus és ortodox falinaptárakat. A falinaptárakat a nyomdából kapták más csomagolóanyaggal együtt. A nyomdában közölték: ezek a naptárak abból a tízszázalékos többletnyomásból származnak, amelyeket a nyomda minden rendelésre rászámít selejtlehetőségek fedezésére. A csomagóanyagnak használtak között a legtöbb hibátlan naptár volt, arra kérdésre, hogy a hibátlanokat miért nem bocsátották az egyházak rendelkezésre, nem kaptak választ. /Szabó Piroska: Egyházi naptárak csomagolópapírnak? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

1990. február 14.

Febr. 14-én Kolozsváron megalakult a Kárpát Természetbarát Egyesület, amely egyesíteni kívánja a természetjáró és honismereti kezdeményezéseket. Tervezik a Gyopár című közlöny elindítását. Az ideiglenes vezetőtanács: Tövissi József elnök, Gyurka László ügyvezető elnök, Imecs Zoltán titkár, Egri László, Varga Alfonz, Köllő Katalin, Hantz Péter vezetőségi tagok. /Megalakult a Kárpát Természetbarát Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

1990. június 2.

Jún. 1-jén és 2-án Nagyváradon tartották az országos magyar szavalóversenyt. Néhány megye /Maros, Szatmár/ iskolásai hiányoztak. Tizenegy megye 71 versenyzővel képviseltette magát a versenyen. A versenyt Pásztor Gabriella, a nagyváradi 9. Számú Líceum tanárnője hirdette meg. A Szilágysági Szó különdíját Kapitány Tímeának ítélte oda Veres Péter Ha nem lehettél szálfa című versének elszavalásáért. /Kovácsné Tötös Katalin: Ne hagyjátok a templomot, A templomot és az iskolát! = Szilágysági Szó (Zilah), jún. 8. - 23. sz./

1990. június 22.

A Szabadság közölte a máj. 30-án Budapesten megalakult Pro Transsylvania Alapítvány felhívását. Elnöke Sütő András, az elnökség tagjai: Csoóri Sándor, Németh Miklós, Sütő András, Szőcs Géza és Tőkés László, főtitkára Ábrahám Dezső. A 19 tagú kuratórium tagjai: Ábrahám Dezső, Balczó András, Barki Eva, Borbély Ernő, Botos Katalin, Chrudinák Alajos, Csoóri Sándor, Gyarmathy György, Győri Béla, Konrád György, Mary György, Németh Miklós, Sütő András, Szekeres Zsolt, Szilágyi Zsolt, Szőcs Géza, Tempfli József, Törőcsik Mari és Tőkés László. Az alapítvány az erdélyi magyarság helybenmaradását és a kivándoroltak hazatérését szolgálja. Erkölcsi és anyagi támogatást nyújt a szülőföldön maradáshoz, a hazatérőket támogatja. /Pro Transsylvania Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

1990. július 5.

A szenátusban megalakították a szakbizottságokat. Verestóy Attila, a szenátus titkára kiemelte, hogy a többségi párt, a Front magatartása etikus volt, vezető szerepet kapott néhány bizottságban az RMDSZ. A kisebbségi jogokat védő emberjogi szakbizottságban Szőcs Géza szenátor alelnök lett, az oktatásügyiben pedig Demény Lajos lett az alelnök. A munka, szociális ellátás szakbizottságának Kozsokár Gábor, az állampolgárok panaszaival foglalkozó szakbizottságnak pedig Hosszú Zoltán lett az elnöke. Hajdú Gábor és Fazakas Miklós az új alkotmány kidolgozásának bizottságában vesz részt. /Béres Katalin: A szenátusi szakbizottságon méltányos kisebbségi képviselet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

1990. július 10.

A Romániai Magyar Kisgazdapárt Csíkszeredában nemrég tartott vezetőségi ülést. Memorandumot szerkesztettek és azt eljuttatják a kormányhoz. Igazságos és méltányos az 1947-es státus quo visszaállítása, hangsúlyozzák, a törvénynek ki kell terjedni a kaszálók és erdők rendezésére, ugyanúgy rendezni kell a Csíki Magánjavakat is. Az ülést a Kisgazdapárt elnöke, Búzás László elnök vezette, részt vett Király Károly tiszteletbeli elnök is. Búzás László elnök kitért arra is, hogy az RMDSZ-szel való kapcsolat nem különösebben szoros, ritkán kapnak meghívást az RMDSZ megbeszéléseire. A Kisgazdapárt Borbély Ernő személyében képviselteti magát a parlamentben is. /Béres Katalin: A tehén nálam, a széna a gazdaságnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

1990. július 26.

Király Károly a vele készült beszélgetésben leszögezte: az elmúlt hónapokban a társadalmi feszültségeket humánus módon kellett volna levezetni, nem erőszakkal. Bizonyos erők, kormányképviselőkkel együttműködve, el akarják téríteni az országot a demokrácia útjáról. Ezek az erők jelen vannak a képviselőházban is. Egy ártatlan javaslat kapcsán, hogy a hirdetések jelenjenek meg magyarul is, heves elutasítással reagáltak a parlamentben és a sajtóban is. Veszélyeztetik a román államot, hangzott egyre többször. Király Károly a parlamentben elutasította a vádaskodást, mondván, nem tartják tiszteletben az emberi méltóságot, a milliós lélekszámú kisebbség létét meghatározó elvárásokat. Adrian Motiu azzal vádolta Király Károlyt a parlamentben, hogy másképpen beszélt Budapesten, de azt is felrótták neki, hogy gyakran járt Budapestre. Motiu szerint a kisebbségek külső sugallatra cselekednek, és ez sérti a román állam érdekeit. Király tiltakozott Motiu vádaskodása ellen. A kisebbség elleni uszítás folytatódik. Helytállás szükséges, hangsúlyozta Király Károly, nem megfutamodás. /Béres Katalin: Beszélgetés Király Károllyal, a szenátus alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24., 25., 26./

1990. július 28.

Marosvásárhelyen az eddigi Színművészeti Intézet helyett "Színiakadémia" a főiskola új neve, adott ismertetőt Calin Florian rektor. Az elmúlt években elsorvasztották a színészképzést, a magyar szakon idén csak ketten végeznek. Rendezői szakot is indítanak, a magyar tagozaton erre öt főt vehetnek fel, ezenkívül tizenkét színinövendéket. /(K. N. K.): Vásárhelyen ismét "Színiakadémia". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

1990. augusztus 23.

Idén még nem indul újra az önálló magyar Bolyai Tudományegyetem. A Babes- Bolyai Tudományegyetemre idén felvettek 47 %-a magyar. A marosvásárhelyi egyeteme, az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetre felvételt nyert általános orvosi karra 250 fő, közülük 64 hallgató (25,6 %) magyar , a fogászati karon 50-ből 24 /48 %/, a gyógyszerészeti karon 50-ből csak 8 fő /16 %/ magyar. /Balla Katalin: Egyetemi felvételi vizsgák ? 1990. = A Hét (Bukarest), aug. 23./

1990. szeptember 29.

Király Károly szenátor szept. 26-án a parlamentben megkérdezte, miért tekintett el a kormány a megyei prefektúrák kinevezésénél a lakosság nemzetiségi összetételétől Szatmár, Bihar, Máramaros és Kolozs megyékben? Király Károly megjegyezte, nem telik el nap a parlamentben, hogy ne támadják a magyarságot. /Béres Katalin: Kérdések és válaszok a szenátusban, = Romániai Magyar Szó, szept. 29./

1990. október 5.

Tófalvi Zoltán emlékezett a szomorú tényre: sok-sok munkával sem tudták elérni, hogy Marosvásárhelyen legyen rendszeres fóruma a magyar-román párbeszédnek. Elhatározták, hogy Dialog néven román lapot indítanak. Először február elsején volt szerkesztőségi ülés. Akkor még nem tudták, hogy Kolozsváron megjelent a Puntea. Román anyanyelvű munkatársakat kerestek, de hiába kértek fel románokat, különböző ürügyekkel mind elzárkóztak. Egyedül Smaranda Enache és Calin Florin, a Színművészeti Főiskola rektora volt hajlandó a közreműködésre. Rá kellett döbbenniük, hogy Marosvásárhelyen nem alakult ki a párbeszédet igénylő román értelmiség. Összeállították az első számot, akkor kezdődtek a gondok. A nyomda román műhelymestere kijelentette, nem szedi ki a szöveget. Nem olvasta, de tudja, hogy az csak nacionalista írás lehet. Két hétig tartott a harc a nyomdával, végül febr. 19-én megjelent az első szám. Azután jött a véres március, elsodorva a szép kezdeményezést. /Tófalvi Zoltán: Egy lap tündöklése és bukása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

1990. október 6.

A szenátusban Király Károly előző heti interpellációjára /miért tekintett el a kormány a megyei prefektúrák kinevezésénél a lakosság nemzetiségi összetételétől Szatmár, Bihar, Máramaros és Kolozs megyékben / adott válasz kitért arra, hogy Kovászna, Hargita és Maros megyében mennyi a magyar tisztviselők száma. Király Károly figyelmeztetett: kérdése más megyékről szólt, ahol egyetlen magyar képviselő sincs a prefektúrában. Erre nem kapott érdembeli választ. Radu Ceontea a csíki vonatokon uralkodó állapotokról beszélt, ahol szerinte magyarok zaklatják a román utasokat. A jelenség felszámolására, hangzott a válaszadásban, negyven személy őrködik ezentúl ezeken a vonalakon az utasok biztonságára. /Béres Katalin: Csíki vonatokról a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

1990. november 16.

Vajon miért gyűlöl bennünket oly szenvedéllyel ez az ember, vetődött fel önkéntelenül Romulus Vulpescu szenátor felszólalását hallgatva. Romulus Vulpescu szenátor a szenátus ülésén kijelentette: sem ő, sem népe nem hajlandó tovább tűrni a bukaresti magyar nyelvű tévéadást, ezért megszüntetését javasolta. A magyar nem világnyelv, őt ez az adás egyáltalán nem érdekli. Elég lenne területi hatósugarú adás Kolozs, Hargita és Kovászna megye számára, melyeket úgyis a magyarok tartanak megszállva, jelentette ki a szenátor. Diadalmas nevetés is hangzott a szenátor felszólalása után. /Béres Katalin: Sötét pillanat a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

1990. november 26.

Nov. 26-án a képviselőházban már harmadszor hangzott el támadás a tévé magyar adása ellen. Most egy Prahova megyei képviselő tiltakozott az adás románokat rágalmazó adás ellen. Konkrét példa most sem hangzott el, amint az előző esetekben sem. Az ülésen Valeriu Butulescu képviselő cáfolta a Romania Mare súlyos sértéseit, kijelentvén, hogy nem magyar és nem cigány, a felesége sem az. Hozzátette, hogy miért lett volna ez bűn. /Béres Katalin: Kurta-furcsa ülés a képviselőházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

1991. január 14.

Jan. 14-én a volt király melletti tüntetés volt Kolozsváron, felszólalt Doina Cornea és Nemes Calin. Felhívták a kolozsváriakat, hogy ezentúl naponta gyűljenek össze a Mátyás szobornál. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

1991. január 29.

A szenátusban Vasile Ion szenátor, Buzau megyei orvos interpellált, követelve Kincses Előd ügyvéd elleni eljárás megindítását. A szenátor azt állította, hogy Kincses Előd aktívan részt vett az 1990. márciusi eseményekben, nyíltan buzdította a magyar lakosságot erőszakos románellenes cselekményekre. Kincses Előd a felelősségre vonás elől Magyarországra menekült és ott kiadott egy könyvet Marosvásárhely fekete márciusa címmel, melyet a Népszabadság közölt folytatásokban. Másnap Markó Béla szenátor intézett interpellációt, tiltakozva a Front-csoport beadványának uszító hangneme ellen. A sorozatos megfélemlítések miatt ezer és ezer Maros megyei magyar hagyja el lakhelyét és az országot. Bizonyítékok vannak arra, hogy Kincses Előd pozitív szerepet játszott a marosvásárhelyi eseményekben, ennek ellenére többször halállal fenyegették és más magyar nemzetiségűekkel együtt őt is diszkreditálni akarják. Markó Béla kérdést intézett a kormányhoz és a főügyészhez: A marosvásárhelyi jelentésből kitűnik, hogy a rendőrség azonosíthatta volna az igazi vétkeseket, beleértve a rendőrség, a hadsereg egyes tagjait is. Miért mellőzték a Maros megyei RMDSZ által előterjesztett dossziékat? Miért nem vizsgálták ki Ioan Judea ezredes és Ioan Scretiu tartalékos ezredes, volt megyei alelnök és mások szerepét a marosvásárhelyi eseményekben? Miért bízták a vizsgálatot a helyi szervekre, amelyek maguk is szerepet játszottak a történtekben? Ezután Mihail Iurcu szenátor Tőkés László püspök ellen interpellált, kifogásolva, hogy a püspök néhány nap múlva Budapesten, a Várban beszédet fog mondani az erdélyi művészek kiállításának megnyitóján. Miért járult hozzá a kormány ahhoz, hogy újra elhagyja az országot , hátha megint az ország érdekei ellen fog beszélni? Iurcu szenátor a továbbiakban tiltakozott az ellen, hogy Tőkés László könyvét /Temesvár ostroma 1989, Budapest, 1990/ mégis behozták az országba. /Béres Katalin: Három interpelláció a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29., Markó Béla interpellációja: Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./

1991. február 17.

Kozsokár Gábor Kovászna megye RMDSZ-szenátora jogászként meghökkentőnek tartja a letartóztatásokat a kézdivásárhelyi rendőr, Agache ügyében. 1989. dec. 22-én a népharag lett úrrá. Sok ember gyűlt össze, nem egy ember ölte meg a rendőrt, aki előzőleg rengeteg visszaélést követett el. Emberölés vádjával letartóztatni egyes embereket, amikor egy egész tömeg fordult szembe a diktatúra képviselőjével, elfogadhatatlan, mondta. /Béres Katalin: Letartóztatások Kézdivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

1991. február 21.

Az állampolgárságról szóló törvényt a többség megszavazta. Az RMDSZ ellene szavazott. Eckstein Kovács Péternek az RMDSZ nevében előterjesztett módosító javaslatát nem vették figyelembe. Eckstein Kovács Péter kifejtette: a törvényben pozitív eleme, hogy elismeri a kettős állampolgárságot. Akik 1989 előtt elvesztették állampolgárságukat, egy kérés alapján visszaszerezhetik. Az RMDSZ-nek viszont fenntartása van az állampolgárság visszavonását illetően. A most megszavazott törvény szerint ugyanis az állampolgárság visszavonható, ha az illető cselekedetével a román állam érdekeit sérti. Ez nagyon általános megfogalmazás. /Béres Katalin: Elismeri a kettős állampolgárságot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

1991. május 21.

Az RMDSZ törvényhozói máj. 21-én tiltakozásul kivonultak mind a képviselőház, mind szenátus üléséről a tárgyalt törvénytervezetek kisebbségellenes jellege miatt. A szeparatizmusról szóló vitánál Vasile Mois szenátusi alelnök ülésvezetőként vétett az elnök funkció ellen, amikor gúnyosan sorolta, mit akar a magyar kisebbség a szeparatizmussal: enklávét, külön vonatokat, szeparált villamosokat? Verestóy szenátor megpróbált e szerencsétlenül megfogalmazott törvénytervezeten javítani, végül azonban be kellett jelentenie: erre a törvényre szükség van, azonban már a kezdő cikkely a politikai stabilitást a nemzetbiztonság feltételei közé sorolja. A 2. cikkely szerint minden állampolgár kötelessége támogatni a nemzetbiztonsági szolgálatot. A szeparatizmus az a bélyeg, amelyet mindig rá lehet sütni a magyarság önállósulási kísérleteire. Mivel az RMDSZ semmilyen érvelése nem használt, azért az RMDSZ-frakció tiltakozásul kivonult a szenátus üléséről. /Béres Katalin: Miért vonult ki a szenátusból az RMDSZ-frakció? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ A képviselőházi ülésen Bárányi Ferenc terjesztette elő a háborús veteránok és hadirokkantak segélyezésének jogszabályát, beleértve: vizsgálják meg, miként lehetne a román katonákkal együtt harcoló hajdani magyar katonákat is segélyezni. Erre elítélő nyilatkozatok özöne volt a válasz. Petre Turlea, Mircea Cretu, Dan Capatina hevesen tiltakoztak, bűnösnek nevezte a magyar katonákat. Az RMDSZ nevében Borbély László tiltakozott a magyarság kollektív bűnösségének hangoztatása ellen, hozzátéve: ha ilyen hangnemben folyik a vita, az RMDSZ kivonul az ülésről. Ekkor hangzott el két-három Front-képviselő szájából, hogy "menjetek ki az országból is." A hangnem durva volt, Baciu Severin leteremtette Domokos Gézát, s feltette a kérdést, miként lehet az, hogy a román parlamentben ül. Ekkor Borbély Ernő dühösen kiáltotta: "Szégyellje magát a parlament!" Ezután az RMDSZ képviselői elhagyták az üléstermet. Egyórás szünetet tartottak. Dan Martian képviselőházi elnök elítélte a közbekiáltókat, ugyanakkor Borbély Ernőt is a képviselőház megsértéséért. A magyar képviselők visszatértek, majd a törvényjavaslatot megszavazták, egy kivétellel, András Imre voksolt ellene. A másik, a nemzetbiztonságról szóló törvényjavaslat újból feltüzelte a kedélyeket. Dorin Staicu képviselő feltette a kérdést Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának, mi történt Berevoiestinél, ahol a Securitate iratait megtalálták. Magureanu szerint munkatársainak régi szekusdossziékat kellett volna elégetniük, de ezt inkább elásták. /Román Győző: Magyarok kimenetele ? Magureanu bejövetele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

1991. május 30.

George Stancov képviselő máj. 30-án a képviselőházban bejelentette: negyvenöt esztendővel ezelőtt végezték ki Antonescu marsallt, aki szerinte "a nemzet újraegyesítésének, a román nép méltóságának harcosa volt." Egy perces felállásra szólította fel képviselőtársait. A terem nagy része felállt, az RMDSZ-képviselők ülve maradtak. Később Kerekes Károly RMDSZ-képviselő kifejtette, hogy Antonescut háborús bűnösként ítélték halálra. Malaparte Kaput című könyvében leírta iasi-i pogromot, Antonescu ezenkívül Transznisztriába száműzte a cigányokat. Közben a parlament előtt ülnek az éhségsztrájkolók, a decemberi forradalom résztvevői, akik követelik, nekik is juttassanak segélyt. A szenátus már megszavazta a juttatásokat, a képviselőházon volt a sor. Több román képviselő felszólalt, hevesen ellenezve a segélyt. Petre Turle, Catalin Radulescu például, Constantin Ivanovici pedig megjegyezte: szerinte Tőkés László, Ana Bladiana és Doina Cornea nem voltak a forradalom résztvevői. Bárányi Ferenc képviselő vitába szállt képviselőtársával: "Ami pedig Tőkés Lászlót, Ana Bladianát és Doina Corneát illeti, bárhogy akarják egyesek, nélkülük nem lehet megírni a román forradalom történetét. Mert az az igazság, hogy december 16-án Tőkés László lobbantotta fel a forradalom szikráját." /Román Győző: Ülve és állva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1991. június 4.

A Washingtonban működő Erdélyi Magyarságért Kulturális Alapítvány meghívására az Egyesült Államokban járt Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Összesen 16 előadást tartott Torontótól Houstonig, Los Angelestől Washingtonig. Az erdélyi magyar kultúra sajátos helyzetéről beszélt. Az előadások után mindig beszélgetésre került sor. Amerikai magyar emigrációs körök, egyletek, alapítványok vendége volt. Költőként is fogadták, volt, ahol verseiből olvastak fel. Markó elmondta még, hogy Petre Roman miniszterelnök amerikai látogatása nem volt hivatalos, ezért a visszhangja is szűkebb volt. Petre Roman sok kérdést kapott, a magyar kisebbség helyzetére vonatkozóan is. Az ezekre adott válaszokat egyáltalán nem tartották kielégítőnek. Az amerikai visszhangot itthon megpróbálták kozmetikázni. /Béres Katalin: Magyarok az Óceánon túl. Beszélgetés Markó Béla író-szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1991. június 6.

Újabb hosszú vitát eredményezett az Alkotmányozó Bizottság ülésén az anyanyelv használatának engedélyezése az igazságszolgáltatásban, adott tájékoztatást Király Károly, a szenátus alelnöke. Több román képviselő, köztük Dan Martian képviselőházi elnök is az anyanyelv használatának engedélyezése mellett volt, Alexandrescu Barladeanu, a szenátus elnöke viszont határozottan ellenezte, aki nyíltan a Vatra Romaneasca álláspontjára helyezkedett. Minősíthetetlenül viselkedett és cinikus volt Ion Gavra. A vitában végleges megoldás nem született. /Béres Katalin: Beszélgetés Király Károllyal, a szenátus alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

1991. június 13.

Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke, a szövetség szentátusi csoportjának vezetője elmondta, hogy jún. 10-én találkoztak az ellenzéki pártokat tömörítő Demokratikus Konvenció és a kormány képviselői. A konvenció szerint az új kormánynak egy független személyiség legyen a miniszterelnöke. Petre Roman kormányfő ezt nem tartotta elfogadhatónak. Szőcs Géza beszámolt arról is, hogy az Alkotmányozó Parlament Állandó Bizottságában megdöbbenve tapasztalta: előzőleg konszenzusra jutottak abban, hogy az anyanyelv használatának jogát biztosítják, mégis visszakerült a vagy szócska a szövegbe, ami azt jelenti, hogy elegendő, ha a kisebbségek számára biztosítják az anyanyelv megtanulásának jogát /és nem anyanyelven való tanulást!/. /Béres Katalin: A házelnökök konszenzusra törekedtek. Beszélgetés Szőcs Gézával, az RMDSZ politikai alelnökével, a szövetség szentátusi csoportjának vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

1991. június 21.

Az Alkotmányozó Gyűlésen az elsöprő többség a kisebbség javára szavazott. A vita idején Alexandru Barladeanu köszöntötte az Európa Tanács részéről érkező vendégeket Frits Hondius vezetésével. Neves alkotmányjogi szakértőkről van szó, akiket érdekelt a kisebbségekre vonatkozó tézis. /Béres Katalin: Az Alkotmányozó Gyűlés asztalán: az utolsó öt tézis. Az elsöprő többség a kisebbség javára szavazott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

1991. június 27.

Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és Verestóy Attila szenátor, a szenátus titkára jún. 27-én Iliescu elnökkel és az oktatási miniszterrel tárgyaltak. Domokos Géza meglepetéssel értesült arról, hogy az oktatási rendelettervezet készült, amely szerint a nemzetiségi iskolákban kötelezővé teszik a nemzetiségi iskolákban a történelem és a földrajz román nyelvű oktatását. Domokos Géza arról is értesült, hogy Szatmár, Kolozs, Bihar és Szatmár megyékben a megyei prefektúrák az igényelt magyar helyeket egyharmadára csökkentették. Mindezek miatt felkeresték Iliescu elnököt. Domokos a megbeszélés során kitért a többi ügyre is, így a nemzetbiztonsági törvénynél a szeparatizmus meghatározására. Iliescu elnök azt válaszolta, hogy fölveszi a kapcsolatot a kormánnyal és az oktatási miniszterrel. A miniszter azt az utasítást adta a megyei tanfelügyelőségeknek, hogy a 18 magyar tannyelvű iskolának maradjon meg a status quoja, azokban ne indítsanak román osztályokat. Verestóy Attila, miután megtudta, hogy több megyei tanfelügyelő, így Victor Dragoiu kolozsvári tanfelügyelő megtagadta a rendelkezés végrehajtását, újból tárgyalt a miniszterrel. /Béres Katalin: Az RMDSZ magas szintű megbeszélés-sorozata iskolaügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29-30./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 5071-5072




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998